Lucia Uhráková, kézilabdázóink frissen kinevezett csapatkapitánya immáron a legrégebbi motorosnak számít a csapatban. A szlovák beállós hatodik szezonját kezdte meg a Ferencvárosban, és ha rajta múlik, még további évekig szívesen játszana a Népligetben. A sztárallűröktől mentes, szerény játékos megbízható, kiváló teljesítménye miatt az évek során a szurkolók egyik nagy kedvencévé vált, és gólerős játékával már az eddig lejátszott bajnokikon igazolta, hogy a csapat egyik legjobbja lehet idén is.

100% FRADI: Hatodik szezonodat kezdted meg a Ferencvárossal. Hogy érzed most magad a csapatnál?

LULU: Ahogy eddig, úgy most is nagyon jól érzem magam a Ferencvárosban. Nemcsak azért maradtam a csapatban, mert a szerződésem még egy évre szól, hanem tényleg szerettem volna továbbra is itt kézilabdázni.

100% FRADI: Nyáron ugye Németh András és több meghatározó játékos intett búcsút a Fradinak. Benned nem merült fel, hogy szintén elmenj?

LULU: Mivel élő szerződésem van a Fradival, nagyon nehéz lett volna egy másik együttesnek elvinnie innen. Néhány csapat részéről lett volna szándék arra, hogy engem kivásároljanak, de valójában egyik ajánlat sem került olyan komoly fázisba, hogy ez tényleg megtörténjék. Én pedig, mind mondtam, szívesen maradtam, különösen azok után, hogy megtudtam, Zsiga Gyula lesz az új edzőnk. Beszélgettem vele, és ekkor már egyáltalán nem foglalkoztatott a távozás gondolata.

100% FRADI: A Fradiban meddig tervezed folytatni?

LULU: Nem tudom, mi lesz jövőre. Szívesen maradnék a csapatnál, de nyáron lejár a szerződésem, majd meglátjuk, mennyire akarnak megtartani, hosszabbítunk-e.

100% FRADI: A csapatból az egyik legjobb barátnőd, Mravíková is eligazolt. Vele sokszor beszéltél azóta?

LULU: Mivel mindketten szlovákok vagyunk, valószínűleg ez is közrejátszott abban, hogy közelebb kerültünk egymáshoz. Vele nyilvánvalóan kezdettől fogva könnyebb volt beszélnem. Annyira viszont nem lettünk közeli barátnők, hogy minden nap együtt „lógtunk” volna, de természetesen most is legalább hetente beszélünk Skype-on. Ilyenkor elmeséljük egymásnak, hogy mi történt Győrben, mi van éppen itt. Nyáron is játszottunk már egymás ellen, jó volt újra találkozni. Én azonban nem azt nézem, hogy épp Hangya játszik-e ellenünk, vagy Németh András ül-e a másik csapat kispadján, hanem csak arra koncentrálok, hogy megmérkőzünk egy csapattal, akik ellen győzni szeretnénk. Ugyanígy lesz ez a bajnokságban is a Győr elleni meccsen éppúgy, mint a többi találkozón.

100% FRADI: Az elmúlt években mindig sok szlovák játékosa volt a Fradinak. Most – a szlovákiai magyarokat leszámítva – tulajdonképpen Kovacsicz Mónival „egyedül” maradtál. Nem furcsa ez?

LULU:  Nem érzem ezt különösebben, főleg azért, mert mióta megtanultam magyarul, úgyis mindenkivel magyarul beszélek a csapatban, legyen ő magyar, szlovákiai magyar vagy épp hozzám hasonlóan régebb óta itt játszó szlovák. Mindenesetre a „szlovák maffia” azért továbbra is tartja állásait a Népligetben…

100% FRADI: Mennyi időbe telt annak idején megtanulni a nyelvünket?

LULU: Az első év volt igazán nehéz, mivel semmit sem tudtam magyarul. Akkor Andrással angolul beszéltem, illetve Miklosová és Hangya segítettek nekem. De aztán viszonylag hamar kezdtem megérteni a magyart, és az utóbbi években már beszélni is elég jól beszélek.

100% FRADI: Most már jól beszélsz magyarul, sőt, a csapatból te vagy a legrégebb óta a Fradinál. Ennek volt köszönhető, hogy te lettél Era után az új csapatkapitány?

LULU: Nem tudom, hogy minek köszönhető, de mindenesetre nagyon örülök, és nagyon büszke vagyok arra, hogy a lányok engem szavaztak meg. A gyakorlatban ez azonban nem jelent sokkal többet, mint hogy amúgy is a rutinosabb játékosok közé tartozom. Egy-két plusz feladatom van ezáltal, valamint Zsiga Gyulával is többször beszélek, mint mondjuk korábban Andrással. Játékban természetesen ugyanazt kell hoznom, mint az előző években.

100% FRADI: Miben tudsz segíteni Zsiga Gyulának, mint csapatkapitány, illetve mint az egyik legrutinosabb csapattag?

LULU: Gyula nem akart mindent megváltoztatni, mindenben valami újat kitalálni. Ezért például sokszor én segítek abban, hogy a támadásvariációkat vele is tovább gyakoroljuk, tanuljuk.

100% FRADI: Mennyire lehet, pontosabban mennyire kell irányítani ezt a fiatal csapatot?

LULU: Nagyon nehéz feladat ez, mivel szinte mindent sokszor el kell magyarázni, nagyon türelmesnek kell lenni. Persze hasonló a helyzet az előző egy-két évhez. Akkor ugyan itt volt még Era, Sopi és Hangya is, de a társaság többsége már akkor is nagyon fiatalokból állt. Keményen kell dolgozni, sokat beszélgetni, segíteni egymásnak, mert csak így lehet előrejutni.

100% FRADI: Németh András nemrég nagyon szorgalmazta a honosíttatásodat, vagyis hogy játszhass a magyar válogatottban. Ez az ügy hol tart jelenleg?

LULU: Igen, szóba került a honosításom. Tavalyelőtt még játszottam a szlovák válogatottban, és volt egy olyan szabály, hogy két évet ilyenkor ki kell hagyni, és csak utána léphet pályára valaki egy másik nemzeti csapatban. Arról volt szó, hogy e két év leteltével bekerülnék a magyar csapatba, miután a szlovák mellé felvenném a magyar állampolgárságot. Időközben azonban változás történt, a jelenlegi szabályozás szerint három évnek kell eltelnie. Így nem tudnék már pályára lépni az olimpián, pedig épp Peking miatt szerettük volna ezt elsősorban.

100% FRADI: Az olimpia ezek szerint kimarad az életedből?

LULU: Sajnos, úgy néz ki, igen, legalábbis a pekingi biztosan. Nagyon előre nem tudok tervezni, most az olimpia egy szép cél lett volna a magyar válogatottság szempontjából, mert egyébként nem biztos, hogy válogatottat „cserélnék”, vagy felvenném a magyar állampolgárságot. Nem tudom, meddig játszom a Fradiban, ha esetleg másik országba mennék játszani, akkor egyre inkább tárgytalan lesz az egész, hiszen ott már nem fogok magyarul beszélni.

100% FRADI: A magyar mezőnyt nézve hová sorolnád magad a beállós posztján?

LULU: Először is itt játszik mellettem Piros, aki nagyon sokat fejlődött tavaly óta is, sőt most már tényleg az egyik legjobb magyar beállós. Aztán a győrieknél a szerb Djokic vagy a román Spiridon nagyon jók. A válogatott Borbás Rita is kitűnő játékos, csak ugye ő kicsi. A válogatottban nehéz játszani, ott talán azért is gondolt rám András, mert én nagyobb és erősebb vagyok. Most a Fradinál például Gyula is kipróbálta, hogy két beállóssal játsszunk. Pirossal remekül kiegészítjük egymást, és így sokkal több variációs lehetőség adódik. Piros korábban inkább csak védekezésben kapott szerepet, de most egyre inkább lehet számítani rá elöl is.

100% FRADI: Elkezdődött a bajnokság, de eddig elég felemás a rajt, hiszen remek kezdés után kikaptatok Derecskén. Mi volt az oka, hogy ennyire másként alakultak a meccseitek?

LULU: A Vasas ellen hoztuk a kötelezőt, jól kijött az a meccs. A második mérkőzés kapcsán az jut az eszembe leginkább, hogy nem a mi napunk volt. Nem játszottunk rosszul, megvoltak a helyzeteink. Azt viszont észben kell tartani, hogy húsz kihagyott helyzettel Derecskén sem lehet győzni. Az is fontos, hogy a fiatalok is érezzék át ezek után azt, hogy nem arról van szó, hogy mi vagyunk a Fradi, aztán jönnek maguktól az eredmények. Minden meccsen ugyanúgy kell játszani, küzdeni, koncentrálni, és akkor lehet megnyerni a meccseket.

100% FRADI: Miben látsz különbséget vagy hasonlóságot Németh András és Zsiga Gyula között?

LULU: Mint személyiségek, egészen mások, de egyébként nem kellett valami teljesen új dologhoz hozzászokni, mert hasonlóan zajlanak az edzések Gyulával is. Gyula viszont emberileg sokkal közelebb áll hozzánk. András úgy kezelte, hogy ő az edző, mi vagyunk a játékosok, ezért nem volt olyan túl közeli, barátibb kapcsolatunk vele. Nem tudom egyelőre, hogy ez jobb-e, mert az edzőnek kell keménynek is lennie, kell rosszakat is mondania valakire. Gyula ugyanakkor jól kezeli ezt a helyzetet, ő másként tekint a játékosokra, talán azt mondanám rá, hogy közvetlenebb, mint András.

100% FRADI: Neked mi a célkitűzésed erre az évre? Mit érhet el a csapat?

LULU: Szerintem a bajnokságot nézve a második-harmadik hely lehet számunkra reális, mindenképpen szeretnénk érmet szerezni. A Bajnokok Ligájában már egész más a történet. Nagyon nehéz csoportunk van, kemény ellenfelekkel. Én azt mondom, hogy nyáron játszva a Podgorica ellen, látva, hogy mire képesek, őket jó lenne oda-vissza megverni. Így elcsíphetnénk a KEK-ben való szereplést értő harmadik helyet…